Márkatörténetek

Márkatörténetek

Kitartás alapértékeink mellett – Interjú Szabó Gergővel, a GANZ KK tulajdonos – ügyvezetőjével

2019. november 21. - Brandbook

A 100 éves múltra visszatekintő GANZ Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft. életében a 2017-es év gyökeres változásokat eredményezett. A tulajdonosi kör teljesen átalakult, megváltozott a menedzsment és teljes mértékig átalakult a vállalat arculata, kommunikációja. Milyen hatással volt az évszázados múlttal rendelkező vállalat életére egy ekkora váltás? Az elmúlt két év változásairól Szabó Gergővel, a GANZ KK. tulajdonos – ügyvezetőjével, valamint a Társaság PR és marketing vezetőjével, Hetzmann Glóriával a Brandbook.hu készített interjút. 

ximg_6130_weblev.jpg

Személy szerint hogyan élte meg a 2017-es váltást?

szabo_gergo_portre_kicsi.jpgSzabó Gergő: Bár az avatatlan szemlélő számára a GANZ név egységes brand-et képvisel, a háttérben több, különböző tevékenységű ipari termelő cég áll. Ezek közül a GANZ KK (Kapcsoló- és Készülékgyártó) Kft. a kisfeszültségű villamos készülék- és berendezés gyártásban tevékenykedik. A 2. világháború után általános ipari márkává vált név, az 1990-es években korábbi homogenitását elvesztette, figyelemmel arra, hogy a nevet viselő vállalatok tulajdonosi, és így stratégiai szempontból is külön utakon kezdtek járni. 2017-es tulajdonosi és menedzsment szerepvállalásunkkal új idők köszöntöttek be mind a brand, mind pedig a mögötte húzódó gyártó cég életében. Érkezésünkkor alapvetően a gyártott termékekben, a szaktudásban és a cég rendelkezésére álló eszközökben láttuk az elsődleges értéket, és nem voltunk tisztában azzal, hogy ez a brand mekkora értéket képvisel, hiszen ennek a 4+2 betűnek van ereje, van respektje, van elfogadottsága, úgy a piacon, mint az államigazgatásban.

 

Milyen változások következtek a márka életében a 2017-es váltás után?

Szabó Gergő: Munkánk megkezdésekor kiemelt feladatunknak tekintettük az arculat átalakítását. Azt kívánjuk sugározni magunkról – ami egyébként a belső értékeinknek is az alapja – hogy bár ez egy 100 éves brand rengeteg tapasztalattal és tudással, mi (újra) rugalmasak, ütőképesek vagyunk, akik képesek a jelen kor kihívásainak megfelelni. Annak érdekében, hogy a sugárzott kép hiteles legyen a formához a tartalmat is napról-napra rendeljük hozzá: ennek megfelelően változik a HR, változnak a folyamataink, változnak az emberek és változik a gondolkodás összes munkatársunknál. Feladatunk az előző generációktól kapott tudás és tapasztalat megőrzése, amelyre támaszkodva új célok megvalósítása válik lehetővé napról napra. Ennek a folyamatnak volt igen fontos eleme a cég teljes arculatváltása, amely nagyon pozitív visszhangra talált partnereinknél, és továbblépésünk egyik sikeres alapköve. Mivel a pozitív változások nemcsak a szubjektumok szintjén jelentek meg, de a társaság teljesítménye a számok tükrében is erősen javuló tendenciát mutat, így büszkén mondhatjuk: megéri küzdeni. Mivel két évvel a folyamat megkezdése után vagyunk, részsikereket már elértünk, ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy rengeteg kihívással fogunk a közeljövőben is szembesülni, ez azonban egyik éltetőnk.

A piacon mennyire nehéz kitűnni a többiek közül? A váltás kapcsán, mik azok az eszközök, amelyek ebben segítettek?

Szabó Gergő: Nemzetközi hátterű versenytársainkhoz képest több ponton hátránnyal indulunk. Ezzel párhuzamosan viszont kisebb méretünknek előnyös oldalai is vannak: rugalmasabbak, gyorsabbak és sokszor hatékonyabbak tudunk lenni, képesek vagyunk egyedi igényeket kiszolgálni, és mindig törekszünk arra, hogy a vevő igényei szerint állítsuk elő a termékeinket.

ximg_6107_web.jpg

A 2017-es váltásra visszatérve, mik azok a pontok, amelyek érintették a céget? Szerkezetileg változott-e a Ganz KK?

Szabó Gergő: A 90-es évek elején a regnáló menedzsment – akik, hasonlóképpen, mint mi, a 40-es és 50-es korosztályhoz tartoztak – privatizálta a céget. Olyan kihívásokkal kellett szembenézniük alapvetően mérnöki tudásra támaszkodva, mint a korábbi piacok megszűnése, az újonnan éppen csak kialakulóban lévő magyar piacgazdaság, vagy a hiperinfláció. Az új fajta üzleti szemlélet, amivel kortárs közgazdász kollégáik sokszor könnyebben azonosultak, számukra sok tekintetben távoli és idegen volt. Ezzel a hendikeppel együtt igyekeztek a céget legjobb tudásuk szerint működtetni, ami ha a korábbinál kisebb méretben is, de sikerült. A tulajdonosi kör a 2010-es évek második felében – tekintettel arra, hogy elérkezett a generációváltás ideje (a vezérigazgató 78 éves volt, a mögötte lévő szakmenedzserek pedig több mint 70 évesek), új vezetés és tulajdonos megtalálását tűzte ki célul, ez a folyamat személyünkben sikerrel zárult. Mivel a korábbi években a társaság működési struktúrája sok tekintetben előnytelen formában rögzült, így az átvételt követően a változtatás elkerülhetetlen és azonnali volt. Jelentősen javítani kellett a termelési és az adminisztratív állomány belső megoszlásán, azaz az első időszak az overhead nagyságrendi racionalizálását jelentette a termelő részek változatlanul hagyása mellett. Az első – nyilván sokakat megviselő – lépéseket követően a termelési kapacitások tartalommal történő megtöltését tekintettük legfontosabb célunknak, melyet a termelés hatékonyságának javítása követett. A korábbi alaptevékenység mellett a berendezés gyártás képében új üzleti terület körvonalazódott. Bár az új tevékenység egyre nagyobb súlyt képvisel a társaság életében, alaptevékenységünk, a kapcsoló- és készülékgyártás jelentősége nem csökken, hiszen ez a terület továbblépésünk záloga.
Fontos ugyanakkor, hogy diverzifikálódott a cég tevékenységi köre, összetetté vált a kockázati viszonyrendszere, új, jóval nagyobb szakmai kihívást jelentő és összetett megbízásokat tudtunk elnyerni. A kompetenciák bővülése a számok tükrében is nyomon követhető: a tulajdonos- és menedzsment váltást megelőző utolsó üzleti évben (2016.) a bevétel 640 millió Ft volt, míg tavaly ez az érték már 950 millió Ft, idén pedig várhóan a másfél milliárd Ft-ot is elérjük. Menedzserként, tulajdonosként duplázni ebben a nagyságrendben hatalmas eredmény, én erre személy szerint is büszke vagyok.

Miben változott a márka kommunikációja az elmúlt 2 év során?

Szabó Gergő: A cég átvételével egy alvó brand-et kaptunk, amelyhez az elmúlt 20 évben nem nagyon nyúlt senki. Első lépésként Hetzmann Glória személyében egy új marketing vezetőt neveztünk ki, akinek pontos elképzelései voltak a vállalat megújítását illetően.
A termékek minősége alapján, a tehetetlensége gördítette csupán tovább a márkát, mielőtt átvettük a céget. Nem csak fel kellett rázni, hanem új formába is kellett önteni a brand-et, hogy tükrözze azt, akik vagyunk és amit kommunkálni szeretnénk. A 100 éves tapasztalatunkra és a felhalmozott szaktudásra alapozva tudatosan kezdtük el építeni szakértői imázsunkat a piacon. Emellett legfontosabb üzenetünk, hogy megújulunk, és teljes elkötelezettséggel törünk előre a piacon. Az elmúlt két év kommunikációs célja az volt, hogy a GANZ KK-t ne csak a múltja miatt ismerjék fel ügyfeleink, hanem lássák azt, hogy megújultunk és magasabb fordulatszámon működünk. Mindehhez persze nagyon jó alappal rendelkezünk, hiszen a piac folyamatosan visszajelzi, hogy konstans a legmagasabb minőséget nyújtottuk és nyújtjuk.

Az arculati megújuláson túl milyen marketing eszközöket használnak vagy terveznek a közeljövőben alkalmazni?

dscf1127_kicsi.jpgHetzmann Glória: A brand liftinghez az is hozzátartozik, hogy az előző évtizedekkel ellentétben elég vehemensen képviseltetjük magunkat újra a külföldi és hazai kiállításokon. Az elmúlt két évben megfordultunk a hagyományos exportpiacainkon is, mint Oroszország, de olyan fejlődő piacokat is célba vettünk az expókon, mint az Egyesült Arab Emírségek. Az itthoni szakmai kiállításokon is szinte kivétel nélkül megjelenünk, most kezd érni az elmúlt két év munkája, kezdi észrevenni a piac, hogy újra színre léptünk.
A menedzsmentváltás előtt egyáltalán nem jelentük meg online felületeken egy statikus weboldal kivételével. 2019-ben minden kommunikációban, így B2B-ben is van létjogosultsága az online és közösségi felületeknek. Mi egyelőre ott tartunk, hogy a mindent átfogó, globális online stratégiánk kialakítása folyamatban van, de már legalább külön soron szerepel a budgetben, jövőre tervezünk nagyobb online kampányokat. Jelenleg a munkáltatói márkánk felépítéséhez használjuk legtöbbet az online eszközöket, illetve a mostani humán erőforrás piaci körülmények között is hatékonyan segítenek ezek a technikák, de állásbörzén is megjelentünk. Tervezzük a szakértői tartalmak szolgáltatását, akár videós formátumokban is.

Szükséges-e egyáltalán a jelenleginél aktívabb marketing, van-e hagyományos marketing eszközöknek szerepe a B2B terülten?

Hetzmann Glória: Attól függ, hogy kit kérdez. Az ügyvezető természetesen minden kiadáshoz szeretne ROI-t rendelni, ami persze ideális lenne, de PR-ban és kommunikációban ez sokszor lehetetlen. A marketinges székében ülve, mindig arra törekszem én is, hogy minden egyes külön sornak a budget-ben kézzel fogható értelme legyen a végén. A mi esetünkben azért szükséges az aktív marketingkommunikáció, mert ha van is mire építkeznünk, tudatnunk kell a piac szereplőivel, hogy újra itt vagyunk és felfelé vettük az irányt. Meg kell lennie a fejekben, hogy ez valami új, és sokkal többre képes már, mint azelőtt. Mi a potenciált látjuk mindenben.

A marketing kizárólag a brand építésért felel vagy vannak esetleg közvetlenebb értékesítési céljai együttműködés a sales területtel?

Hetzmann Glória: Az elmúlt két évben elsősorban a brand újragondolása volt a célunk. Ahogy haladunk előre, úgy tudunk egyre több területet bevonni és támogatást adni az értékesítésnek. A sales területet az első két év kezdeti tapasztalatai alapján nyár végén elkezdtük újraszervezni. Új a csapat is és a folyamatokat is újraszerveztük, melynek része, hogy a jövőben tervezünk konkrét lead generáló aktivitásokat, de például a kiállításokon ez most is az identitásunk része. Jövőbeli célunk, hogy a projektek mellett, közvetlenül jussunk el a végfelhasználóhoz is. Jelenleg az új hunter csapatunknak biztosít sales supportot a marketing, de vannak értékesítési célú kampányaink is. A jövő év nagy dobása a webshopunk megnyitása lesz, amely szintén a marketing és a sales közös munkáján alapul és lehetőséget ad ügyfél akvirálásra, ez természesen szintén optimalizált online működést feltételez.

ximg_6169_web_1.jpg

Mi a helyzet a munkaerőpiacon? Mennyire vonzó az Y – Z generáció számára a Ganz KK?

Szabó Gergő: A fiataloknál szintenként kell végignézni a dolgot, az effektív szerelőállományban vannak éppen pályakezdő villanyszerelők is. Igyekszünk fiatal munkatársaink megbecsülni, nevelni, támogatni őket. Mindent megteszünk azért, hogy a cég ugrásszerűen fejlődjön, és ebben hasonlóan rugalmasan gondolkodó munkatársainkra nagyban támaszkodunk. Az én gondolkodási szabadságom többé-kevésbé abból adódik, hogy soha nem voltam rugalmatlan keretek közé szorítva – nem voltam nagy nemzetközi vállalati struktúra hosszútávú részese. Én ennek a generációnak a szabadságot tudom adni, ők pedig el tudják dönteni, hogy ez mennyire tetszik nekik.

Milyen innovációs újdonságok várhatóak a jövőben?

Szabó Gergő: Amit ma képviselünk, azt részben modernizálni, részben pedig bővíteni kell. Azt gondolom, hogy tevékenységünk mindenkori alapját továbbra is a GANZ KK készülékgyártási tevékenysége fogja adni. Erre a stabil alapra modern, magas hozzáadott értékű tevékenységeket és szolgáltatásokat kívánunk hozzárendelni részben saját, részben pedig céges együttműködési rendszerünket kiaknázva – ez a GANZ KK Solution Cloud. Bár termék- és szolgáltatási portfóliónk folyamatosan változik, átalakul, alapértékeinket a változó kor igényeihez illesztve visszük tovább és adjuk majd át a minket követő generációknak.

Az eredeti cikk a Brandbook.hu oldalon olvasható. 

B2B márkaépítési gyakorlat - Online eszközök és platformok használata

2018 december és 2019 január folyamán a Brandbook.hu, a SonicData és a Brandexcellence Akadémia egy kérdőíves felmérés keretében megvizsgálta a hazai B2B vállalkozások márkaépítési gyakorlatát. A felmérés célja az volt, hogy minél pontosabb képet kapjanak a magyar vállalatok által alkalmazott megoldásokról, marketing aktivitásról: többek között vizsgálták a B2B vállalkozások által használt eszköztárat, a marketing tevékenység fókuszát, valamint az automatizálás és adatok szerepét marketingben. Az eredményekről most hoztunk egy rövid összefoglalót, de a részletes tanulmány letölthető a cikk végén található linken keresztül.

A B2B márkaépítési kérdőívet kitöltő közel 50 vállalkozás között számos iparág képviselője volt megtalálható. Szintén változó volt a kitöltő cégek mérete árbevétel és létszám tekintetében: a kitöltők harmada kisebb – 500 millió Ft árbevétel alatti – cég, míg közel 40% 2 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkezik. Földrajzi elhelyezkedés tekintetében a budapesti és Pest megyei cégek voltak többségben (78%).

A haza piacon működő B2B vállalkozások márkaépítési gyakorlata, az alkalmazott eszköztár sok tekintetben hasonlít a hasonló nemzetközi felmérésekben látottakhoz. Mára már értelemszerűen minden cég alkalmaz online marketing megoldásokat, ugyanakkor a magyar cégek általában a hagyományos vagy kevésbé költség- és/vagy erőforrás igényes eszközöket részesítik előnyben.
Érdemes kiemelni azt is, hogy a B2B piacok esetében továbbra is jelentős szerepe van a személyes kapcsolatoknak, üzleti bizalom építésének, ezért az esemény marketing és hagyományos print eszközök is fontos részét képezik a marketing eszköztárnak.

A marketing aktivitás fő fókusza a márkaépítés (70%), de sok cégnél az értékesítés közvetlen vagy közvetett támogatása is kiemelt szerepet kap.
A vállalkozások kivétel nélkül használnak valamilyen online platformot, ezen belül a hagyományos eszközök (honlap, facebook) dominálnak.
A honlap mellett jelentős a Facebook-ot használó cégek aránya, melyet a hírlevél és a fizetett online hirdetetési eszközök követnek.
A marketing büdzsé mérete a bevételhez viszonyítva leginkább 2% alatti vagy 2-5% közötti, 5% feletti értéket a válaszadók kis hányada adott meg.
A nemzetközi gyakorlatban egyre népszerűbb platformok, mint a LinkedIn vagy saját szakmai blog, a magyar B2B cégek körében kevésbé népszerű.
A különböző díjak, elismerések, tanúsítványok jelentős súllyal bírnak a márkaépítésben: ezen belül is szakmai díjak a legfontosabbak.
online-platformok.png

Az előző ábrán látszik, hogy a cégek többsége azokat az online eszközöket használja, amelyek relatív alacsony költséggel, belső erőforrással fenntarthatók vagy „kötelező” jellegűek (ld. honlap, Facebook profil, PPC kampányok). A drágább és több erőforrást igénylő eszközök (banner vagy blog írás, videó gyártás) kevésbé népszerűek. Megvizsgálták a cégek fizetett online hirdetési, illetve az online marketingben aktívnak számító cégek platformhasználati szokásait is (fizetett online hirdető eszköznek a pay-per-click, az online hirdetés/banner és a PR-cikk minősült).
• a megkérdezettek több mint 80%-a használ valamilyen fizetett online hirdetési eszközt
• a kitöltők több mint 40%-a mindhárom eszközt használja legalább esetileg

fizetett-online-hirdetesek.png

Aktív online marketing jelenlétet kifejtőnek tekintették azokat a cégeket, akik 3 vagy annál több online csatornán is gyakran jelen vannak.
• a megkérdezettek csaknem fele számít aktív online marketing jelenlétet kifejtőnek
• az ő esetükben a honlap és a Facebook szinte kötelező használata mellett általában a hírlevél jelenik meg harmadik eszközként
• a várakozással ellentétben az aktív online marketing jelenléttel rendelkező cégek a magyar átlagnál is kevesebbet használják a Twittert és a LinkedInt, portfóliójuk leginkább a ma már hagyományos és jól bevált platformokból áll

aktiv.png

 

A B2B márkaépítési gyakorlat a hazai piacon kérdőív eredménye már letölthető a Brandbook.hu oldalról

MagyarBrands 2017 – A legkiválóbb hazai márkákat díjazták

A legkiválóbb magyar márkákat elismerő MagyarBrands Díj átadására 2018. április 12-én ünnepélyes keretek között került sor. A MagyarBrands Program célja ráirányítani a fogyasztók, és a piac figyelmét a legsikeresebb magyar márkákra, a legnépszerűbb, vezető termékekre és szolgáltatásokra, valamint a legújabb, innovatív fejlesztésekre. Ezért teszi minden évben mérlegre a hazai brandek teljesítményét, és díjazza ezek közül a legeredményesebbeket.

magyabrands.jpg

Rendhagyó módon idén „Márkaépítés a munkaerőpiacon” konferenciával egybekötve adták át a MagyarBrands díjakat. A márkák kommunikációs szakemberei és HR vezetői a délelőtt folyamán előadásokon és gyakorlati workshopokon szerezhettek tudást arról, mit várnak az alkalmazottak, amikor munkáltatót választanak, és ezzel szemben, mit kínálnak a munkáltatók. A résztvevők helyzetjelentést kaptak a 2018-as munkaerőipaci trendekről, megismerhették a legjobb gyakorlatokat a toborzással és megtartással kapcsolatban, valamint HR vezetők beszélgetéséből tippeket kaphattak a stratégiaépítés és bevezetés-üzemeltetés kapcsán.

A konferencia zárásaként négy MagyarBrands díjas márka női vezetője mutatta be legjobb munkavállaló-barát gyakorlatait: az Alföldi Tej, a Danubius Hotels Group, az újHáz Centrum és az Ivanka ügyvezetőasszonyaitól kaphattak útmutatást a megjelentek.

Mindezek után ünnepélyes keretek között került sor a Díjak átadására.


A legkiválóbb hazai márkák teljes listáját itt találja meg:
http://magyarbrands.hu/magyarbrands-program/magyarbrands-dijazott-markak/

A díjazott márkák képviselői az ünnepi műsor során Guessous Mesi Trio kivételes zenei produkcióját és Simon Márton szlemmerelőadását hallhatták, valamint a gálavacsorán folytatták az ünneplést.

Vajon tényleg mindig a vevőnek van igaza? Hogyan mondjuk meg a vevőnek, hogy téved?

Mindannyian találkoztunk már dühös ügyfelekkel. Amikor az emberek azt hiszik, hogy az utazási terveik, autóik, egészségük és a bármilyen viszontagságok elleni biztosításaik csak arra valók, hogy megtudják, mivel nem azonosak; ezek szolgálnak receptként a csalódásra, a hitetlenségre és a tiszta dühre. Aztán felveszi a telefont, hogy felhívjon minket.

 

és így tovább...

süti beállítások módosítása